Tekinthetek gyülekezetként a kiscsoportomra?

Sok gyülekezetben van valamilyen kiscsoport. A különböző méretű csoportok – általában tíz körüli létszámmal – kiváló környezetet teremtenek a Bibliáról való beszélgetésre, egymás támogatására és a közös imádságra. A vasárnapi istentiszteletek alkalmával nem biztos, hogy lehetőségünk van arra, hogy ilyen mélyen kapcsolódjunk egymáshoz, ezért általában a kiscsoportokban tudjuk a legintenzívebben egymást szolgálni. Támaszkodhatunk a másikra, megoszthatjuk felismeréseinket, megbeszélhetjük az életben felmerülő problémákat és nehézségeket.

Mindezek miatt könnyen előfordul, hogy a tagok lelki életében a saját csoportjuk kerül a középpontba. Tulajdonképpen a kiscsoport “gyülekezetté” válik.

Ez érthető ugyan, de semmiképp sem kívánatos. A kiscsoportoknak nem szabadna a fő gyülekezeti összejöveteleket helyettesíteniük, ugyanis kimaradunk lényeges dolgokból, ha a kiscsoportunk válik a gyülekezetünkké. Itt érdemes kitérnünk arra, hogy a kis létszámú gyülekezetek nagyjából hasonlóan működhetnek, mint egy kiscsoport. A Biblia nem írja elő, hogy egy gyülekezetnek mekkorának kell lennie. Így nem az a kérdés, hogy az egészséges gyülekezetek lehetnek-e kis létszámú csoportok – egyébként lehetnek, hanem az, hogy a kiscsoportok helyettesíthetik-e a teljes gyülekezetet – nem szabadna.

Miért nem? Először is azért, mert teljes gyülekezeti családként – többek között – azt is lehetőségünk van bemutatni, hogy kik azok, akiket Isten megbékített önmagával. A kiscsoportjaink valószínűleg nem annyira sokszínűek korosztály és háttér tekintetében, mint a tágabb gyülekezeti családunk. A vasárnapi összejöveteleink reprezentálják a gyülekezet sokszínűségét, és ez rendkívül fontos.

Másodszor, a kiscsoport tevékenységének éppen a kis csoport volta szab gátat. A gyülekezet egy test, amely sok tagból áll, és minden egyes résztvevő különálló szerepet játszik a test életében. Egy kiscsoporton belül nem jelenik meg az ajándékok és szolgálatok széles skálája olyan mértékben, mint a tágabb gyülekezeti családban.

Harmadszor, a kiscsoportot nem úgy vezetik, mint a teljes gyülekezetet, így nem is hozhat végső döntést egy-egy tanítással vagy viselkedéssel kapcsolatos kérdésben; ezekért a gyülekezet kinevezett vezetősége a felelős. Ezen felül nem vehet úrvacsorát olyan módon, ami az egész gyülekezet egységét hirdetné.

A kiscsoportok tehát kiváló kiegészítői lehetnek a gyülekezet közösségi életének, de soha nem helyettesíthetik azt. Olyan gyülekezetek létrehozására törekedjünk, amelyekben működnek kiscsoportok, és ne olyanokra, amelyek kiscsoportokra épülnek. A gyülekezeti életünk középpontjában a teljes, egész közösség összejövetele álljon, és ne az, amikor kiscsoportokra osztódva éljük meg hitünket és a közösséget.